SE NEM KICSI,
SE NEM NAGY
ZSILINSZKY GYULA
Ez év elején főként a takarékos, kis házakkal foglalkoztunk, és ez a
témakör - a visszajelzések szerint - az építkezést fontolgató olvasóink
között megfelelő érdeklődésre talált.
A mostani alkalommal bemutatott házra is nyugodtan mondhatnánk azt,
hogy kicsi, mert látványként valóban az, és hogy takarékos, mert helyiségeinek
méretei csak kevéssel haladják meg a feltétlenül szükséges minimumot. A
lakásépítés számbeli visszaesése mellett nem rajzolódnak ki olyan határozottan
a különböző élethelyzetekre választott tipikus megoldások, mint 15-20 évvel
korábban, a családiház-építés tetőpontján. A fő kérdés az, hogy a sokszor
ismétlődő megoldások sokak számára megfelelőek legyenek, továbbá a térben
és időben változó igényeket a folyamatos fejlesztés kövesse.
A lakás helyiségei és azok alapterületei
|
Földszinti alaprajz
|
Tetőtéri alaprajz
|
1. Előtér-lépcső
2. Szoba
3. Szoba
4. WC-mosdó
5, Fürdőszoba
6. Háztartási h.
7. Kamra
8. Konyha
9. Étkező
10. Nappali
Összesen |
8,4 nm
12,3 nm
12,3 nm
1,6 nm
6,2 nm
4,8 nm
3,3 nm
9,0 nm
12,2 nm
22,1 nm
92,2 nm |
1. Előtér
2. Szoba
3. WC-mosdó
4. Fürdőszoba
5. Tároló
6. Szoba
7. Szoba
Összesen |
16,2 nm
17,4 nm
1,5 nm
4,9 nm
1,5 nm
I2,8 nm
19,0 nm
73,3 nm |
A történelemből ismert, a régészet által bizonyított általánosság, hogy
minden korszakban, adott társadalmi és gazdasági fejlettségi szinten az
azonos társadalmi rétegek hasonló nagyságrendű és elrendezésű házakban,
lakásokban laktak. A lakhatással összefüggő, általánosan elfogadott szokások
és megoldások (folyamatosan fejlődő) összessége a nemzeti kultúra részét
képezi, míg ennek hiánya vagy mellőzése érték- és működési zavarokhoz vezet.
Az eszközök és lehetőségek választéka világszerte egyre növekedett, s mára
szinte határtalanná vált. Efölötti örömünket lényegében kétféle körülmény
árnyékolhatja be: egyrészt a választék sokak számára elérhetetlen, másrészt,
akik számára elérhető, azok nem mindig rendelkeznek a jó választás képességével.
A bevált megoldások átvétele, ismételt alkalmazása jórészt előrelátható
eredménnyel, míg az útkeresés, kísérletezés mindig kockázattal jár.
Hát ennek a kockázatvállalásnak az eredményeit láthatjuk kis országunkban
lépten-nyomon, eltorzult épületek formájában. Ezért keressük, gyűjtjük
azokat az eszközöket, amelyek a józan mértéktartást szolgálják, ami egyáltalán
nem zárja ki a fokozatos fejlődés lehetőségét. A most bemutatott ház leginkább
közepes vagy átlagos nagyságúnak minősíthető. Abban megállapodhatunk, hogy
100 nm alatti földszinti alapterületű, háromszobás ház a mai Magyarországon
nem tekinthető luxusnak, legalábbis a használat, az életvitel szempontjából.
Hasonló házakat többfelé láthattunk már, így lapunk hasábjain is. A hasonlóságok
a ház tömegalakításában, alaprajzi elrendezésében ismerhetők fel, azonban
a valóságban két teljesen egyforma ház nem létezik. A legegyszerűbb négyszögtől
eltérő, T alakú alapforma, az egymásba ható nyeregtetős idomok egyformán
szolgálják a belső elrendezés, valamint a külső megjelenés árnyaltságát,
változatosságát.
Az ilyen elrendezés, tömegforma egyrészt megnövelt felületekkel fordul
az utca felé, másrészt védi, takarja a telek hátsó részét az utca felől.
A földszinti alaprajz egy család teljes életvitelét biztosítja, figyelembe
véve azt is, hogy a nappali és az étkező egymástól térben elválasztható,
mindkettő önmagában is teljes értékű. Ilyen-formán a tetőtér a későbbi
bővítés lehetőségét, illetve legalább két nemzedék tartós együttélését
teszi lehetővé. Az épület főbejárata az utca felőli tornácról nyílik, így
jól megközelíthető és kellően védett is egyben. A tágas előszoba a hálószobák
előtereként is szolgál, ami nem egyezik ugyan a klasszikus elvekkel, viszont
így elkerülhetők szűkös, zárt közlekedők. Igény esetén az előszoba ajtóval
vagy függönnyel osztható a hálórész nagyobb intimitásának megteremtésére.
A ház alaprajzi elrendezése észak-déli tengelyű és kisforgalmú utcát feltételez
a hálószobák helyzete miatt, amelyek így keleti tájolásúak. A hálószobák
ilyen elhelyezését indokolja, hogy a lakóház hátsó homlokzatához csatlakozik
a melléképület, ami hagyományosan a teljes körű használathoz nélkülözhetetlen
kiszolgáló helyiségeket (nyári konyha, műhely, gépkocsitároló) tartalmazza.
A nappali-étkező-konyha hármas együttese hagyományos módon kapcsolódik.
A védett, részben fedett hátsó terasz a konyhából és az étkezőből is megközelíthető.
A "vizes" mellékhelyiségek szokásos módon a maradék helyre, az északi oldalhatárra
kerültek. A háztartási helyiség a konyhából nyílik, hálózati gázellátás
esetén a kazán is elhelyezhető itt. A takarékosságot célozza a 2,50 m-es
belmagasság, ami lehetővé teszi ugyancsak takarékos (15 fellépésű, 19/26
cm fokméretű) belső lépcső alkalmazását. A tető hajlása 50°-os, a talpszelemen
felfekvése 25 cm-rel emelkedik a tetőtéri padlószint síkja fölé (a födémkoszorú
magasítása révén) egyrészt a kellő belméretek, másrészt a külső arányok
biztosítása céljából. A csatlakozó melléképület egyszerűbb és olcsóbb szerkezetekkel
építhető, azonban a homlokzati felületek, a tető hajlása és a héjazat anyaga
tekintetében a főépülettel azonos módon kell kialakítani, a megfelelő összhatás
érdekében. |