Amikor az
ember a nagyközönséghez szóló építészeti folyóiratokat és időszakos kiadványokat
számba veszi, maga is elcsodálkozik, mennyi van belőlük. Szinte csodálatos,
hogy a lakásépítés stagnálásának időszakában e kiadványok egymással éles
versenyben ugyan, de fönnmaradtak, fönnmaradnak. Ami a számos, hasonló
profilú �otthon-újság� böngészésekor egy idő után nyomasztóvá válik, az
az egyszerű házak szinte teljes hiánya.
Stíluskavalkádok, a romlás csíráját magukban hordozó álomházak kínálják
magukat egymás hegyén-hátán. Ez a valóság?!
A helyzet azért bonyolultabb, mert vannak nem sokan , akik az új
építészetet is tudják jól csinálni, pontosabban vannak, akik valóban új
építészetet csinálnak. Ők nyilvánvaló tehetségek, akik könnyedén, játékosan,
de mindig biztos tudással és eredeti módon alkotnak. A többi meg próbálja
követni, utánozni őket. Bennfentesnek se könnyű, de kívülállónak aztán
végképp nehéz megállapítani, hogy a sok sztár közül ki az igazi, ki a maradandót
alkotni képes. (Bár az sem biztos, hogy a maradandóság fontos kritérium,
hiszen ma már a telek általában értékesebb, mint a ráépíthető ház.) Ezzel
együtt sem érdemes olyan házat építeni, amely a ráaggatott díszítésektől
kezd elpiszkolódni, felfagyni, repedezni. Tartós, nemes anyagokkal is lehet
díszíteni; olyanokkal, amelyek a maguk szépségével és beépítésük, alkalmazásuk
szakszerűségével együttesen hatnak.
Pontosan ez az, ami építészetünkből nagyon hiányzik. Korábban erre egyáltalán
nem volt pénz, emiatt választék sem. Ma viszont választék is van, hellyel-közzel
pénz is van, csak jó ízlés nincs. Erre csak egy példa: építészeti alaptétel,
hogy burkolatot, színt, textúrát váltani kizárólag negatív sarokban lehet,
pozitív sarokban nem. Hogy ezt kitől, mikor és hol hallottam, már nem tudom,
de hogy valamennyi tanult kollégám így tudja ezt, az biztos. A szakmai
dilettantizmus egyik ismérve, ha valaki ezt a szabályt megsérti. A homlokzatfelújításoknál
mégis az a ritkább, amikor ezt a szabályt betartják.
Az építészet az anyag és a tér formálásának a mestersége, magasabb szinten
a művészete. Anyagot formálni csak az képes, aki az anyag természetét,
a megmunkálás fortélyait, lehetőségeit ismeri. Gyermeteggé, tudatlanná,
sőt barbárrá váltunk őseinkhez képest a világhoz, a természethez
és benne az építőanyagokhoz való viszonyunkban. (A bevásárlóközpontok bódító
forgatagában biztos kézzel választjuk ki a gagyit az arany mellől, amely
még csak nem is olcsóbb.)
A ház helyiségei és alapterületük:
|
Földszint
|
Tetőtér
|
1. Előszoba, lépcső
2. Szoba
3. Nappali
4. Étkező
5. Konyha
6. WC-mosdó
Összesen
7. Gépkocsitároló
Földszint összesen |
12,8 m2
12,1 m2
21,0 m2
8,7 m2
9,0 m2
2,8 m2
66,4 m2
16,5 m2
82,9 m2
|
1. Előtér
2. Szoba
3. Szoba
4. Szoba
5. Fürdőszoba
Összesen |
8,3 m2
20,1 m2
9,0 m2
7,4 m2
5,4 m2
50,2 m2
|

Ezek után szinte ide kívánkozna mottóként, hogy szép az, ami egyszerű.
De ez sem teljesen igaz. Mert ami a lehető legegyszerűbb, az egy kicsit
jellegtelen is, olyan, mint a sótlan étel. Mi dobhat fel egy alapvetően
egyszerű házat? Mindenekelőtt a rendezett környezet és a szakszerű kivitelezés,
ezen belül a megfelelő anyagok megfelelő használata, vagyis anyagszerű
megjelenítése. Fontos követelmény a lábazat, a homlokzati falsíkok és a
tetősíkok egymástól eltérő színű és tónusú felületképzése, emellett az
eresz- és oromszegélyek, valamint a kéményfedkő igényes kialakítása. A
homlokzatot gazdagító elemek az ablakokhoz csatlakozó zsalu- vagy fatáblák,
vagy a hagyományos megjelenésű garázskapuk.
Az
itt bemutatott terv valóságos előképen alapul, de ahhoz képest a tömege
egyszerűbb lett. Ha nem muszáj, nem kell a tetőidomot bonyolítani, mert
a cserepek faragása, a hajlatok és szegélyek bádogozása mind-mind többletköltséggel
jár. A ház földszinti alaprajza egyszerű, könnyen áttekinthető, egyik értéke
a tágas előszoba. A konyha-étkező-nappali láncolat térben összenyitható,
de igény esetén el is rekeszthető. A tetőtérben egy tágas és két kisebb
szoba található, fürdőszobával. A lépcső a földszintihez hasonló, tetőablakkal
megvilágított tágas előtérbe érkezik. (Itt jegyezzük meg, hogy az előterek,
közlekedők kényelmes méretei fontos összetevői a lakás általános komfortszintjének.
Az sosem baj, ha a közlekedők tágasak, kényelmesek, csak zegzugosak vagy
pazarlóan terjengősek ne legyenek!) A 35 fokos hajlású tető hagyományos
cseréppel is fedhető, fél métert nem meghaladó térdfalas magasításra fekszik
fel. A földszint és a tetőtér közötti szintkülönbség 2,85 m, ez egyrészt
ellensúlyozza a térdfalas magasítás homlokzati hatását, másrészt kényelmes
és egyben helytakarékos belső lépcső kialakítását teszi lehetővé. A ház
alaprajzi elrendezéséből és tetőformájából adódóan többféleképpen telepíthető
a telekre: szabadon állóan, telekhatárra építve, ikresítve vagy zártsorú
beépítésben egyaránt alkalmazható, beépített alapterülete is mértéktartó,
mindössze 133 m2.
Zsilinszky Gyula
Rajz: Bella Bea
|