A tájékozottabb lakásépítők, leendő
lakástulajdonosok tudják: nem elegendő gyönyörködni a látványtervekben, meg kell
ismerni a leendő otthon alaprajzát. Ebből olvashatók ki a térkapcsolatok, s
legfőképpen funk-cionalitása, használatának módja és lehetősége. A tervek
hihetetlen változatosságot mutatnak, ráadásul úgy tűnik, mintha a féktelen
fantázia felülírhatna minden korábban kialakult klasszikus téralakítási vagy
esztétikai elvet, könnyen megtévesztve az ezen a területen járatlan leendő
építtetőt.
Az a szabály, hogy nincs szabály. Az alkotói
fantázia nem tűri a szabályokat, és még az sem jóvátehetetlen baj, ha időnként
zsibvásár jellegét ölti egy-egy megvalósult lakberendezési ötlet. Nem vagyunk
egyformák. Ha azonban valaki különösebb előképzettség, vagy határozott
elképzelés híján tájékozódni szeretne ezen a fronton, nem lesz könnyű dolga.
Könnyen elvész a nagy változatosságban, mint valami labirintusban. Pedig a
családi házak témaköre nem áttekinthetetlenül bonyolult. Csak külön kell
választanunk a józan megfontolást igénylő, komolyabb témákat a teljes
szabadsággal kezelhető alkotórészektől, motívumoktól.
Funkcionális megfontolások a téralakításban
Józan megfontolást igénylő, komolyabb téma a ház teherhordó szerkezeti
rendszere és a belső tér-elrendezés közötti összhang megteremtése. A
lealapozott, illetve megépült teherhordó falakat menet közben átalakítgatni
egyrészt kockázatos, másrészt költséges vállalkozás. Ugyanez a helyzet a
kéményekkel, lépcsőkkel, majd a továbbiakban a víz- és csatornavezetékkel,
hangsúlyozottan új épület megvalósítása során.
A családi házak belső elrendezése sokféle alaprajzi rendszer (képlet, modell)
szerint alakulhat. Az egyes rendszerek előnyei, értékei mindig valamilyen
nagyságrendhez és/vagy életforma-modellhez kapcsolódnak. E rendszerek
funkcionális összefüggéseken alapulnak és feltételezik a különféle helyiségek
egymáshoz viszonyított arányosságát. A rendszerek többsége képes az életforma
változásait befogadni, amennyiben bizonyos alapterületi tartalékkal rendelkezik,
vagyis a ház nem teljesen „testreszabott”. A továbbiakban hét alaprajzi
változaton mutatjuk be az adott elrendezés funkcionális jellegzetességeit.
A bejárat
A családi ház főbejárata mindig legyen kellően védett az időjárás
szélsőségeitől, különösen a széltől és a csapadéktól. Emiatt lehetőleg ne
kerüljön északi vagy északnyugati homlokzatra. A bejárat csapadék elleni
védelmét legalább előtetővel kell biztosítani, de a tornácról, fedett teraszról
való megközelítés még előnyösebb.
Terasz, közvetlen kertkapcsolat
A házhoz közvetlenül kapcsolódó teraszoknál gondolni kell a tavaszi és őszi,
valamint a kánikulai időszakok eltérő benapozására, fedett terasz esetén a kellő
átszellőzésre. Tavasszal és ősszel a nyugati, délnyugati, nyáron a keleti,
északkeleti fekvésű terasz a kedvezőbb. A kölcsönös zavarás elkerülése végett
nem célszerű a teraszt a szomszédhoz túl közel – például a telekhatártól mért
3,00 m-en belül – elhelyezni. Ha a telek, illetve az oldalkert keskeny, akkor
célszerűbb a teraszt az épülettől függetlenül, a hátsókertben kialakítani. A ház
melletti teraszok esetében általában nehéz annak eldöntése, hogy az mely
helyiségekből legyen közvetlenül megközelíthető. A lakóhelyiségekből közvetlenül
a szabadba nyíló ajtók számát egyrészt biztonsági, másrészt hőszigetelési
megfontolások korlátozhatják.
Előszoba, szélfogó
A szélfogó egy lég-zsilip, az előszoba több annál: hangsúlyos és kényelmes
átmenet a külső és belső tér között. Egyidejűleg legalább három-négy álló ember
helyigényét kell biztosítania, továbbá kabátok és utcai cipők megfelelő
elhelyezését, tárolását is. Alapterülete legalább 4,0-6,0 m2 legyen. Az előszoba
vagy szélfogó csak abban az esetben hagyható el, ha a bejárat jól benapozott,
széltől védett helyre került. (L1 jelű alaprajz)
Lépcső, lépcsőház
Két-
vagy többszintes családi ház esetében a belső lépcső alaprajzi helyzete
jelentősen meghatározza a különböző szintek egymáshoz való viszonyát,
használatának módját, lehetőségeit. Az előszobából, a bejárat közvetlen
közeléből indított lépcső biztosítja a különböző használati szintek egymástól
független használatát. (L2 és L3 jelű alaprajz) Ezzel szemben a nappali térben
(L1 jelű alaprajz), vagy a más lakóhelyiségekhez közvetlenül kapcsolódó térben
(pl. étkező) elhelyezett lépcső a felső szint(ek) forgalmát csak a földszinti
lakóterületen át képes elvezetni. Ez nem feltétlen hátrány, adott esetben lehet
hangsúlyos igény is. A lépcső a belső tér kiemelkedően fontos eleme, használati,
szerkezeti és esztétikai szempontból egyaránt. A lépcső(ház) komfortjához a
kényelmes járhatóság mellett a megfelelő természetes megvilágítás és szellőzés
is hozzátartozik. Egy teljes szint (3,00 m) áthidalására szolgáló helytakarékos
lépcső területigénye legalább 4,3 m2 (1,90/2,25 m).
Nappali, mint a lakás központi, legnagyobb tere
A nappali tér helyzete, rendeltetése döntően meghatározza az
adott alaprajzi rendszert. A hagyományos elrendezésben az előszobából nyíló
nappali a lakás többi helyiségétől elkülönül vagy elkülöníthető. (F2 jelű
alaprajz) Más megoldásban a nappali az étkező téren át közelíthető meg. (L2 és
L3 jelű alaprajz) Harmadik lehetőség a többcélú, központi elosztó, átközlekedő
nappali tér, amelyen át a lakás többi része, helyisége elérhető. (F1, F3, F3 és
L1 jelű alaprajz) Az átmenő nappali biztosíthatja az étkezés helyét, emiatt a
konyhával közvetlen kapcsolatban legyen. Az átmenő nappalik létjogosultsága
egyrészt a közlekedőterületek csökkentésével indokolható, másrészt bizonyos
életformáknak kifejezetten megfelel. Ilyen vagy olyan formában, de a nappali
mindenképpen a család együttlétének legfontosabb színtere. Alapterülete – ha
nincs külön étkezőhelyiség – legalább 28-30 m2 legyen.
Konyha
Családi ház esetében a konyha alapterületén nem szabad takarékoskodni. Ha
mindenképpen muszáj, akkor inkább a külön étkezőről célszerű lemondani egy
kényelmes étkező-konyha javára. A lakás gépesítése, felszerelésének fejlesztése
terén a konyha előkelő helyet foglal el: szüntelenül növekszik az új gépek és
edények választéka, amelyeknek még a megunt eszközök kiselejtezésével sem lehet
mindig helyet találni. A sok tárolnivaló mellett a hétköznapi étkezésnek is
helyet kell biztosítani. Az étkezések többségét célszerűbb a konyhában
lebonyolítani, míg a nappali az ünnepi vagy nagyobb létszámú étkezések színtere
lehet. Az étkezésnek is helyet biztosító konyha alapterülete legalább 12,00 m2
legyen, de a csak főzésre szolgáló konyha sem lehet kisebb 7,5-9,0 m2-nél.
Kamra
Családi
házban alap-követelmény a konyhához kapcsolódó éléskamra, még akkor is, ha
esetenként be kell érnünk maradék területen kialakított minimális méretű
helyiséggel. Nem árt persze, ha a kamra is tágas, hűvös, jól szellőzik. De itt
tisztázni kell, hogy mire van igényünk, hiszen nagyobb mennyiségű élelmiszer
feldolgozásához és tárolásához másfajta kamrák és konyhák szükségesek.
WC-mosdó
A ház valamennyi használati szintjén célszerű közvetlen szellőzésű és
megvilágítású külön WC-helyiséget kialakítani, és ebben kézmosót is felszerelni.
Közvetlen szellőzés hiányában indokolt automatikus vezérlésű gépi szellőztetést
biztosítani. Egészségügyi-biztonsági szempontból (rosszullét, ájulás esetére)
indokolt a WC-ajtót kifelé nyithatóra szerelni, vagy tolóajtót alkalmazni. Kellő
alapterület esetén, jobb lehetőség híján a WC-mosdó helyiségben gáztüzelésű
központi fali fűtőkészülék is felszerelhető (pl. L3 jelű alaprajz). A WC-mosdó
helyiség alapterülete legalább 1,3-1,4 m2, szélessége legalább 1,00 m legyen.
Fürdőszoba
Az elmúlt évtizedek fejlődését tekintve megállapítható, hogy a fürdőszoba
ténylegesen kiemelkedett a „mellékhelyiségek” köréből és jelentősége a fontosabb
lakóhelyiségekével vetekszik .
Ez alapterületben, felszereltségben, és a komfort minden vonatkozásában (pl.
megvilágítás) jelentkezik. A mosdó és fürdőkád mellett szükséges még egy második
mosdó, zuhanyozási lehetőség, bidé- és WC-berendezés felszerelése, beépítése.
Javasolt alapterülete legalább 6,5-7,5 m2, szélessége 2,2-2,5 m.
Háztartási helyiség
Kialakulása a konyha és a fürdőszoba „profil-tisztításával” hozható
összefüggésbe. Rendeltetése egyrészt a fűtőkészülék és a takarítóeszközök,
másrészt a mosás, szárítás és a vasalás helyszükségletének biztosítása.
Kapcsolódhat a konyhához vagy a fürdőszobához, esetenként átjárást biztosíthat a
konyha és a gépkocsi-tároló között. Javasolt alapterülete legalább 5,0-6,0 m2,
szélessége 1,6-1,8 m.
Háló-, vendég- és dolgozószoba
A
hálószoba jellemzően a család egy vagy két tagjának állandó használatára,
pihenésére, alvására, visszavonulására szolgál. Alapterülete 12,00-18,00 m2
között alakulhat, de lehetőségektől függően lehet nagyobb is. A hálószoba
használati értékéhez tartozik az ágyak többféle és célszerű elhelyezésének
lehetősége is. A hálószobákban megfelelő méretű szekrényeket kell
elhelyezni/beépíteni a lakók személyes ruházata és eszközei nagyobb részének
tárolására, figyelembe véve a szobán kívüli tárolási lehetőségeket is. A vendég-
és/vagy dolgozószoba – a rendeltetése szerinti használat mellett – lehet az a
lakóhelyiség, amely a ház állandó lakói részére tartalékul szolgál rendkívüli
helyzetek (betegség, vizsgaidőszak, stb.) esetére is.
Gépkocsitároló
Ma már elég ritka az olyan települési környezet, ahol megengedett a lakóháztól
elkülönült melléképület építése. Ebből következően legtöbbször a gépkocsitárolót
is a főépület részeként – a helyszíni adottságoktól és lehetőségektől függően –,
vagy pincében, vagy földszinti szárny-épületként kell kialakítani. Az is egyre
gyakoribb, hogy családonként legalább két kocsi tárolását kell biztosítani. A
gk.-tároló földszinti elhelyezésére két lehetőség képezheti megfontolás tárgyát.
Legegyszerűbb esetben a kétállásos gk.-tároló a lakóház utcai homlokzata elé
kerül, az utcáról közvetlenül az előkerten át történő megközelítéssel (F1-4 és
L1-2 jelű alaprajzok). A második esetben a gk.-tároló éppen ellenkezőleg, a
lakóház hátsó homlokzatához csatlakozik kereszt-állásban, vagyis a be- és
kiállás az oldalkerten át, „Y”-fordulóval lehetséges (L2 és L3 jelű alaprajz).
Az ábrázolt alaprajzok áttekintése
Az
F1 jelű földszintes
alaprajzi változat olyan esetet mutat, amikor az előszobából a nappali és a
konyha közvetlenül megközelíthető, a lakás többi része pedig választhatóan
egyiken vagy másikon keresztül. Az átmenő nappali mellett két hálószoba van. A
bejárat fedett teraszról nyílik. Az F2 jelű földszintes alaprajzi változatban a
lakórész minden helyisége egy előszobából és az arra csatlakozó közlekedőről
közvetlenül – a nappalitól függetlenül – elérhető. A bejárat védelmét a
homlokzati sík beljebb húzása biztosítja. A WC-mosdó helyiség közvetlenül a
bejárat mellett található. A konyha és a gk.-tároló közötti
átjárás egy zsilipen át lehetséges. Az F3 jelű földszintes alaprajzi változat
előszobájából csak a nappali közelíthető meg, a bejárattól ezen át érhetők el a
lakás további részei. Ehhez képest valós alternatíva, hogy a gk.-tárolóból a
háztartási helyiségen át megközelíthető a konyha, majd onnan a háló-szakasz
folyosója. E változat további sajátossága a szülői hálóból nyíló második, kisebb
fürdőszoba. Az F4 jelű földszintes alaprajzi változat az „átmenő nappali”-ra
fűzött lakás legtisztább képlete. Az F3-hoz képest a háztartási helyiség a
fürdőszoba mellé került, a második fürdőszoba megszűnt, vagyis ez egy viszonylag
egyszerű, takarékos megoldás.
Az L1 jelű belső lépcsős alaprajzi változatban a nappali is, a konyha is
közvetlenül a szabadból, védett teraszról nyílik. A nappaliból indul a lépcső a
felső lakószintre, és innen érhető el a két hálószoba, a fürdőszoba és a
mosdó-WC helyiség. A konyhához kapcsolódik a háztartási helyiség és a kamra. Az
L2 jelű belső lépcsős alaprajzi változat megvalósult, hagyományos megoldást
mutat. A bejárat tornácról nyílik, a belső lépcső az előszobából indul, mellette
WC-mosdó helyiség. Az előszoba étkező-térbe nyílik, amelyre kapcsolódik a
nappali, a konyha és a háló-szakasz L alakú közlekedője; ennek hátsó ága
közvetlen megvilágítású gardrób-folyosó. Szükség esetén a gk.-tároló a hátsó
végfalhoz csatlakozhat. Az L3 jelű belső lépcsős alaprajzi változat annak újabb
példája, amikor lényegében valamennyi földszinti helyiség egyetlen
előtér-közlekedőre kapcsolódik.
Hasonló és mégis más
A bemutatott példákban látszólag több a hasonlatosság, mint a különbség.
Valóban, megépülve, nagyságrendjüket, tömeghatásukat tekintve nagyon hasonló
házak is lehetnének. Funkciójukat tekintve azonban több fontos részletben
eltérnek, ami rövid idejű használat során is nyilvánvalóvá tenné különbségeiket.
Célunk ezúttal sem a határozott meggyőzés, hanem ajánlat arra, hogy olvasóink
saját szempontjaikat a leírtakkal összevessék, az alaprajzi változatokat
aszerint elemezzék, értékeljék.
Zsilinszky Gyula |