ÉPÍTKEZŐKNEK

KORTALAN HÁZ

A legutóbbi két alkalommal kis házakkal foglalkoztunk, most azonban visszatérünk korábban megkezdett témánkhoz, az emeletes házak újszerű formálásához.  �Újszerű� mondjuk, s ezzel érzékeltetni szeretnénk, hogy valójában nem mi találtuk fel a spanyolviaszt. Európa és a világ építészetében nagyon is gyakori ez a fajta kapcsolódás, a földszintes és emeletes tömegek egymásba hatása. Mióta az ember elkezdett többszintes házakat építeni, azóta létezik ez a módszer. Az egyes épületek jellege, minősége nagyban múlik a csatlakozó idomok egymáshoz viszonyított arányán, a komponálás tudatosságán vagy esetlegességén. A jelenkori építészet egyes iskoláinak, irányzatainak fő törekvése az olyan formálás, amelynek eredményeképpen a ház a keresetlen természetesség jegyeit mutatja. Különösen a hatvanas-hetvenes években épültek világszerte nagy számban (és változó színvonalon) régi halászfalvakra emlékeztető vízparti üdülőtelepek vagy középkori kisvárosokat idéző lakónegyedek. Mi nem az irányzatokhoz való kései csatlakozás jegyében buzgólkodunk, hanem egyszerűen arról van szó, hogy most nyílik lehetőség e szerkesztés kihasználására az �építménymagasság� számítási módszerének jogszabályi bevezetése révén. Egy újabb alternatíva a tetőtér-beépítés úgy-ahogy megismert és megszokottá vált (vagy megszokhatatlan) megoldásai mellett. Ennyi és nem több. Mielőtt azonban az álszerénység hibájába esnénk, emlékeztetni szeretnénk arra a szakadásra, amely a modern korban a különböző építészeti irányzatok között bekövetkezett. A hagyományos vonal a kultúra folyamatossága jegyében annak a tartalomnak a megragadását célozza, amelytől a ház a történelem kezdetétől fogva háznak számít. A modernizációs törekvés pedig a háznak szüntelenül új lényeget keresve, esetenként újabb és újabb emlékműveket alkot, a műszaki fejlődés napi szintjének állását hitelesen megörökítve az utókor számára. E két irányzat egymásmellettisége természetes dolog, a világ változatosságának része, azonban mindkettőnek vannak zsákutcái, tévedései is. 
Mi eközben önkéntes fegyelmezettséggel a ház formájú ház mibenlétének titkát kutatjuk, alapvetően tapasztalati jellegű módszerrel. (Jártunkban-keltünkben, vagy folyóiratokat lapozgatva rácsodálkozunk egy-egy épületre: nicsak, ez pont úgy néz ki, mint ahogy egy valamirevaló háznak ki kell néznie!) Itt meg kell jegyezni, hogy a tanult építészek nagyjából egy véleményen vannak a tekintetben, hogy mi számít építészeti teljesítménynek, és mi nem. Más kérdés, hogy az építtetők adott esetben mennyire vannak egy véleményen a tanult építészekkel, vagy tanultak-e elegendő építészetet mindazok, akik házak tervezésére vállalkoznak?! 
A mi (egyik) válaszunk az itt ábrázolt, általunk kortalannak, �házszerű� háznak tartott épület. Méretei alapján nem nagy, a hazai építési szokásokat tekintve inkább átlagosnak mondható. Ez az építészeti megoldás lehetne egy sátortetős kockaház továbbfejlesztett, átépített változata is ami életszerűségét igazolná , valójában azonban új épület új tervét mutatjuk be. Helyszükséglete, telepítési lehetőségei szerint a ház nem átlagos, mivel legalább 20 m, vagy építési övezettől függően ennél is szélesebb telek szükséges szabadonálló formában való megépítéséhez. Az alaprajzi elrendezésből, a lakóhelyiségek megnyitási lehetőségeiből adódóan a ház oldalhatárra, ikerházként vagy sorházegységként telepítve is alkalmazható anélkül, hogy használati értékéből, előnyeiből számottevően veszítene. A tömegformálás, a földszintes és emeletes épületrész sajátos kapcsolata, egymásba hatása elsősorban funkcionális és gyakorlati célokat szolgál, ehhez képest az építészeti megjelenés csak következmény, hiszen egy adott helyszínhez és tervezési programhoz (építtetői igényhez) kell a megfelelő térbeli elrendezést, szerkezetet, formát kialakítani.
1. Előtér, lépcső 
2. Dolgozószoba 
3. Nappali-étkező 
4. Konyha 
5. Háztartási helyiség 
6. Előtér 
7. WC-mosdó 
Összesen 
8. Gépkocsitároló
10,6 nm
10,0 nm
39,3 nm
8,3 nm
6,8 nm
1,5 nm
1,7 nm
78,2 nm
17,8 nm

1. Előtér 
2. Szoba 
3. Szoba 
4. Szoba 
5. Zuhany-mosdó 
6. Fürdőszoba 
Összesen 
3,5 nm
10,0 nm
18,2 nm
18,6 nm
3,6 nm
4,8 nm
58,7nm
Nyilván többféle változat lehetséges, ezek közül a leggyakoribb a földszint + tetőtér-beépítéses elrendezés. A tetőtér-beépítésnek előnyei mellett számos problémája is van, többek között az alacsony belmagasságú részek kihasználhatósága, a könnyűszerkezetes külső térhatárolás hő-, hang- és nedvességszigetelési gondjai. Ha közel azonos bekerülési költséggel magasabb lakóérték vagy komfortszint biztosítható, akkor az emeleti szint versenyképessé válik a tetőtér-beépítéssel szemben. (Korábban ezt a versenyt az építési övezeti előírások is nagyobb mértékben korlátozták, mint újabban.) 
Az ábrázolt alaprajzok megfelelnek a mai követelményeknek: a tornáccal védett bejárat tágas előtérbe vezet, ahonnan a lakás szinte minden helyisége közvetlenül megközelíthető, innen indul a lépcső is. A tágas nappali-étkező a bejárattal szemben nyílik és a legrövidebb úton érhető el. A konyha közvetlenül kapcsolódik mind az előtérhez, mind a nappali-étkezőhöz. A gépkocsitároló és a konyha között a háztartási helyiség teremt kapcsolatot.
Az emeleten három szoba található fürdőszobával, illetve zuhanyozó-mosdó helyiséggel együtt. A térbeli elrendezés jellegzetessége, hogy az emeletes részben kaptak helyet a szobák a közlekedőterekkel és az emeleti kiszolgálóhelyiségekkel együtt, míg a földszinthez kötött kiszolgáló-helyiségek (WC-mosdó, konyha, háztartási helyiség, gépkocsitároló) a fő tömeghez csatlakozó földszintes részben csoportosulnak. Mindezek következtében jelentős felületű vasbeton födém takarítható meg, mivel mind a földszintes részeket, mind az emeleti helyiségeket üres padlástér zárja le felülről, és ez hőtechnikai szempontból is előnyös. A belső tér és az amúgyis csekély belmagasságú üres padlástér közé nem szükséges nagy teherbírású födémet építeni, a mennyezet a tetőszerkezetre is felfüggeszthető. A belső lépcső, valamint az épülettömeg (távlati kép) kidolgozásánál 2,50 m-es belmagasságot, illetve 30o-os tetőhajlást alkalmaztunk. A ház külső megjelenéséhez0 és kényelmes használatához jelentősen hozzájárul a bejárati tornác, valamint az étkezőhöz csatlakozó fedett terasz.
Zsilinszky Gyula
Rajz: Bella Bea