ÉPÍTKEZŐKNEK
VALAMI MÁS
ZSILINSZKY GYULA

Ez a ház más, mint a többi, mint sorozatunk előző házai. Első ránézésre talán az a legfeltűnőbb, hogy nem is emeletes, nem is tetőteres, hanem valahol a kettő között van - ez a metszeten is látható. Ha a valóságban létezik ilyen tömegű, ilyen arányú épület, az legtöbbször nem kellemes látvány, legalábbis hazánkban. Külországban viszont elég gyakori, különösen a napfényes Itáliában. Minálunk az a baj, hogy egyrészt nincs hagyománya az ilyen jellegű háznak, másrészt megvalósult formái a legritkább esetben viselik építész keze nyomát. Bevallom, kicsit tartok attól, hogy a mellékelten bemutatott, tervezett változat sem kelt osztatlan lelkesedést olvasóinkban. A szokatlanság azonban önmagában még nem elég ok arra, hogy a kérdést levegyük a napirendről. Adódhatnak olyan körülmények (és adódnak is), amikor ilyen ház építése indokolt.

Talán egyszerűbb a kizáró okokkal kezdenünk. Mikor nem lehet, vagy nem érdemes ilyen házat építeni? Harmonikus, egységesen földszintes falusi utcában kétségtelenül idegenül hatna, ezért ott nem szabad erőltetni. Telek-oldalhatárra nem építhető, mert az ilyen telepítésű házak homlokzatmagassága általában a 4,5 m-t nem haladhatja meg. Ha cinikusak lennénk, azt mondanánk, hogy nagyvárosi vagy város környéki övezetekben (különösen autópályák bevezető szakaszai mentén) javasolható, mert az ilyen helyeken �történelmileg kialakult" kavalkádban már nem oszt, nem szoroz.
De nem vagyunk cinikusak. A települések, utcák rendezettsége sokkal bonyolultabb összefüggéseken alapul annál, hogysem teljesen egyforma tömegű és magasságú házak épüljenek egymás mellé. Egyszer régen, a messzi északon, egy igazán rendezett és civilizált országban láttam egy húszas években épült városnegyed-léptékű családi házas telepet. Jó széles telkeken teljesen egyforma házak sorakoztak egymástól kellő távolságra, ahogy illik. Kerítés, kapu tipp-topp, a fák jócskán megnőttek hatvan-hetven év alatt. Minden rendben, �elvágólag", ahogy katonáéknál szokás. Mondhatom, kissé unalmas volt.
Aztán errébb, a tenger-szoroson innen, ugyancsak északi országban, teljesen más volt a kép, sokkal barátságosabb, lazább. A házaknak csak a térfogatuk volt azonos, minden más részletforma egyedi, különböző. (Nem kéne ugyan határon túlra menni ahhoz, hogy hasonló példákat keressünk, ám idegenben könnyebb észrevenni mind a sajátos, mind a tipikus motívumokat.) Most nézzük a házat magát! 

A megoldás létező előképen alapul. Korábban gyakran ostoroztuk a kukoricagóréra vagy bakterházra emlékeztető lakóházakat, amelyek túlságosan magasak a szélességükhöz képest. Aztán egy régi épületen megláttam, hogyan lehet segíteni az ilyen aránybeli problémán: amennyiben a szélességéhez viszonyítva magas főtömeghez alacsonyabb épületrész, tornác vagy pusztán csak teraszfedél csatlakozik, lényegesen javul a kép, sőt egyensúly is kialakítható. Van azonban egy nagyon fontos feltétel: a különböző tetősíkoknak azonos hajlásúaknak kell lenniük. A tervezett ház homlokzatmagassága legalább 5,5 m, így olyan építési övezetekbe javasolható, ahol a megengedett homlokzatmagasság legfeljebb 6 m. Szabadon álló beépítés esetén a 16 m telekszélesség nem túlzott igény, és ebben már egy tisztességes fedett terasz is elfér az épületszélesség mellett. A ház magasságával és a terasz lefedésével összefüggésben alakul ki a 25-30 fokos tetőhajlás. A keskeny és magas ház tömeghatását ugyanis a 40 fok feletti tetőhajlás már rontja (góréjelleg), szükségtelen és kihasználatlan padlástér keletkezik, emellett a terasz lefedése tekintetében sem előnyös az erős tetőhajlás.
Nem győzzük eleget hangsúlyozni, ismételni: a főtető és a csatlakozó idomok hajlásának, esésének azonos mértéke alapkövetelmény! A viszonylag alacsony, 35 fok alatti hajlásnak ellenben van egy lényeges következménye: a fedésre cserepet nem lehet alkalmazni, csak műpalát, bitumenes zsindelyt vagy fémlemezt. (25 fokos hajlás alatt műpalát sem lehet használni, de ennél kisebb lejtésnek hagyományos szerkezettel nincs sok értelme.)
 
A lakás helyiségei és alapterületük
Földszint
Emelet
1. Előszoba+lépcső 
2. Nappali+étkező 
3. Konyha 
4. Kamra 
5. WC-mosdó 
6. Fürdőszoba 
7. Járható szekrény 
8. Szoba 
Összesen: 
12,1 nm
29,6 nm
7,5 nm
1,0 nm
3,1 nm
5,1 nm
3,1 nm
13,3 nm
74,8 nm
1. Közlekedő 
2. Szoba 
3. Járható szekrény 
4. Zuhany-mosdó 
5. Mosdó-WC 
6. Szoba 
7. Szoba 
Összesen 
9,1 nm
21,3 nm
3,1 nm
3,0 nm
2,1 nm
19,5 nm
14,2 nm
72,3 nm

Az, hogy a ház alaprajza hosszúkás, adódhat a telken való elhelyezési lehetőségekből, például meglévő értékes fák kímélése, megtartása céljából, vagy egyszerűen csak megfelelő méretű oldalkert és terasz kialakítása érdekében. Mindezt úgy is mondhatjuk, hogy az épület alapformáját a környezetével való megfelelő kapcsolat (kertkapcsolat) motiválja. A bejárat a hangsúlyos jelentőségű fedett teraszról nyílik. A tágas előszoba szükségtelenné tesz külön közlekedőt, minden helyiség innen nyílik. Innen indul az L alakú lépcső az emeletre, ami lehetővé teszi a két szint egy-mástól viszonylag független használatát (generációk együttélése). Az étkező, a nappali és a konyha szokás szerint egy blokkot alkot. A konyha térben elkülönül, az étkezőhöz tolóajtóval kapcsolódik. A nappali az étkezővel térben szervesen kapcsolódik, és nem is rekeszthetők el egymástól, mert ez belső arányaik rovására menne. Így a nappali szükségszerűen fekhelymentes. A vizeshelyiségek, mint a konyha, a WC-mosdó és a fürdőszoba egymás mellett helyezkednek el, ami lényegesen egyszerűsíti a víz-csatorna berendezések szerelését és fenntartását. A gázfűtésű falikazán a kellő méretű WC-mosdóban van. A kamra melletti kémény hőszigetelt béléscsöves, tehát környezetét nem melegíti. A hálószobához járható szekrény kapcsolódik, ezzel magyarázható a földszinten a hagyományos, illetve beépített szekrények hiánya.
A földszint tervezett belmagassága 2,50-2,55 m, ami részben a takarékosságot, részben a ház külső arányosságát szolgálja, ráadásul a lépcső kialakítására is jótékonyan hat. Az emeleten három tágas szoba található a hozzájuk szükséges közlekedővel, vizeshelyiségekkel és járható szekrénnyel. Az ábrázolt elrendezésen túl ez a szint lehetőséget ad egy második önálló lakás vagy két garzonlakás kialakítására is. Az emeleti szint fölött vasbeton födém nem készül, a mennyezetet maga a tetőszerkezet alkotja. A homlokzati falak magassága és a tető felfekvése lehetővé teszi, hogy a közbenső helyzetű helyiségek bevilágítására még az ereszvonal alatt legalább 90 cm magasságú ablakok legyenek kialakíthatók. Ez a metszeti elrendezés az emeleti szint adott nagyságrendjét és komfortszintjét összességében egyszerűbb szerkezeti és építészeti eszközökkel biztosítja, mint ha hagyományos tetőtér-beépítés esetén tetősíkból kiugró ablakokat építettünk volna. A teljes magasságú emeleti elrendezés pedig ilyen vízszintes méretek mellett kedvezőtlen tömegarányokhoz vezetne.

RAJZ: BELLA BEA