ÉPÍTKEZŐKNEK
 
MINIHÁZ

ZSILINSZKY GYULA

Az itt bemutatott kis ház ötlete egy hasonló elrendezésű üdülőben vendégeskedve fogant. Más természetesen az üdülés, amely átmeneti ideig tart, és más a hétköznapi élet. Ezt figyelembe véve, az elrendezés jellegét megtartva, a helyiségek méreteit megnöveltük. A földszinti elrendezés lényege a térben elkülönülő közlekedőhelyiségek kiiktatása. A lakáson belüli élet természetes velejárója a helyiségek és a berendezési tárgyak közötti közlekedés, és ez mindenképpen helyigénnyel jár együtt.
Nem mindegy azonban, hogy ezekből a közlekedőterületekből mennyi a csak erre szolgáló, térben elkülönített helyiség. Hatvan négyzetméteren hat, egyenként is használható méretű helyiség csak az ábrázolt módon, vagyis külön közlekedők nélkül helyezhető egymás mellé célszerűen. Az alapterületek leszorítása az anyagi lehetőségekből adódó kényszer.

Célunk azonban nem annyira a takarékosság, az önkorlátozás reklámozása, mint inkább elfogadható megoldások bemutatása az ilyen nagyságrendben érdeklődők számára. A takarékosság szükségszerűen kompromisszumokkal, bizonyos dolgokról való lemondással jár. Esetünkben ez rögtön a bejáratnál kezdődik: nincs külön előszoba, közvetlenül a ház legnagyobb, többcélú helyiségébe, vagyis a napaliba lépünk be (ennek mindig feltétele a déli tájolás!). Rögtön megjegyezzük, hogy az előszoba, igény esetén, könnyűszerrel pótolható a nyitott veranda beépítésével. 
A nyitott veranda egyébként azért jelenik meg állandó motívumként kisebb házainknál -- fából ácsolt vagy téglapilléres formában --, mert egyrészt célszerű használati, másrészt díszítőelem. E nélkül az egyszerű kis házak valóban fantáziátlan, szegényes látványt nyújtanának. Hangsúlyozzuk, hogy a hagyományos módon formált és a főépülettel szerves egységben kialakított tornácokat, verandákat nem pótolják a szedett-vedett anyagokból barkácsolt, vasvázas-műanyag tetős teraszlefedések. No, de nézzünk körül beljebb is! A �mindenes" nappaliból nyílik minden helyiség, innen indul a lépcső is a tetőtérbe. Pontosabban a 3. jelű WC-helyiség nem a nappaliból, hanem a fürdőszobából nyílik, ezen át közelíthető meg. Ez is kompromisszum, de a tapasztalatok szerint vállalható, ha a tetőtérben lévő másik lehetőséget is figyelembe vesszük. Az adott szerkezeti és méretbeli keretek között, bizonyos módosítással, megoldható lenne a WC külön kis előtéren át való megközelítése, a zuhanyozó terhére. A lényeg az, hogy lakóhelyiségből közvetlenül WC-t nyitni nem szabad akkor sem, ha közvetlen szellőztetési lehetőség van. A nappali és a konyha közvetlen kapcsolata megszokott dolog, itt legfeljebb az a kérdés, hogy az ajtóval történő elkülönítést vagy a teljes térbeli összenyitást választjuk megoldásként. A nappali jellegét, használatát döntően meghatározó berendezési elemek a lépcső, a sarokpados étkezőhely és a hálószobák bejáratai között elhelyezett cserépkályha.
Ezeken kívül jut még itt hely polcoknak, szekrényeknek, egy-két fotelnek vagy hintaszéknek, de hagyományos, terjedelmes kárpitozott ülőgarnitúrának már nem. Ez is kompromisszum. A földszinti két hálószoba nem nagy, de térarányuk és ezzel összefüggésben bútorozhatóságuk megfelelő. A tetőtérben további két szoba alakítható ki, zuhanyozós fürdőszobával.
A helytakarékos (mellékelten ábrázolt) lépcső 15 fellépéssel hidalja át a legfeljebb 2,85 m-es szintkülönbséget. Egy lépcsőfok magassága így 19 cm, vetületi mélysége (a belépés szélessége) 26 cm. Az ilyen lépcső még biztonságosan jól járható. 
A 45 fokos hajlású nyeregtető vízszintes felfekvése 30 cm-rel magasabb a felső padlósíknál. Ezeket a szerkesztési elveket (vagy hasonlókat) szinte minden alkalommal ismertetjük, de nem mindig indokoljuk. Magyarországon általános igény mutatkozik a minél tágasabb lakóhelyiségek, ezen belül a minél nagyobb belmagasság iránt. Túl azon, hogy mindenki szeretne �álomházban" lakni, rossz emlékek vagy tapasztalatok is táplálhatják ezt az igényt. Viszonylag kevés építtető keresi meg azzal a tervezőt, hogy olyan belmagasságot tervezzen számára, amilyen a nagyszülei zsúpfedeles falusi házában volt, de még a Nyugaton tapasztaltakat sem tekintik követendő példának. A kis belmagasság nálunk azonos értelmű a fülledtséggel, levegőtlenséggel, bezártsággal. A belső tér komfortjának a belmagasság csak egy összetevője a sok közül. Lehet egy tér bármilyen tágas és magas, ha fűtése, szellőztetése vagy nyári hőcsillapítása megoldatlan, avagy megoldhatatlan. Lényeges kérdés, hogy az adott helyiségben egyidejűleg, illetve huzamosabb ideig hányan tartózkodnak. Nem elhanyagolható a takarítás vagy a háziállatok bent tartózkodásának kérdése sem. A helyiségek normális légállapotához a kellő belmagasság mellett megfelelő szellőztetési lehetőségek és kellő páraátbocsátó képességű falak, födémek szükségesek. 
A lakás helyiségei és alapterülete
Földszinti
Tetőtér
1. Nappali 
2. Konyha 
3. WC 
4. Fürdőszoba 
5. Szoba 
6. Szoba 
Összesen 
24,5 m2
6,8 m2
1,2 m2
4,8 m2
12,3 m2
10,6 m2
60,2 m2
l. Előtér 
2. Szoba 
3. Fürdőszoba 
4. Szoba 
Összesen 
4,0 m2
13,7 m2
3,1 m2
14,8 m2
35,6 m2

Az alapkérdés nyilvánvalóan nem a belmagasság, hanem az, ha a lakás levegőjében a kelleténél több a nedvesség, a pára. Régen, a talajnedvesség elleni szigetelés teljes hiányában, a padlókon és a falakon át folyamatos volt a nedvesség utánpótlása, amit nem lehetett ellensúlyozni sem szellőztetéssel, sem a térhatároló szerkezetek viszonylag jó páraátbocsátó képességével. A talajnedvességet ma már a legtöbb helyen sikerül kívül rekeszteni, most viszont párazáró rétegek beépítésével akadályozzuk meg a lakásban keletkező nedvesség szabad eltávozását (diffúzióját) a térhatároló szerkezeteken keresztül. Párazárók a mázas csempe és padlólap, a műanyag festékek, tapéták és vakolatok, a jól záródó ajtók-ablakok és a jól tömörített beton. Ha lakásunk levegőjében a kelleténél több a pára, úgy érezzük magunkat, mint egy gumikabátban, de ezért a kis belmagasság csak részben okolható. Amennyiben a nedvesség a falakon, a mennyezeten át nem tud eltávozni, két eset lehetséges: a belső falfelületen vagy a szerkezeten belül csapódik ki. Egyik rosszabb, mint a másik, következményeik a penészesedés, illetve a szerkezet lassú tönkremenetele, elvizesedése. Következtetés: a lakás normális légállapota tekintetében a belmagassággal szemben a térhatároló szerkezetek milyensége a meghatározó. Különösen kritikus a fűtött és fűtetlen terek közötti (térhatároló) vasbeton födémek és a hőszigetelt tetők kialakításának kérdése. A dilemma lényege a következő: ha a szerkezetbe pára kerül, s nem tud szabadon eltávozni egy közbeiktatott párazáró réteg miatt (például aljzatbeton vagy csapadékvédő műanyag fólia), akkor ki kell onnan szellőztetni, ami bonyolult, de legalábbis rendkívüli munkaminőséget feltételező dolog. Ha ellenben azt kívánjuk megakadályozni, hogy a pára a szerkezetbe jusson, akkor a térhatárolás belső felületén kell párazáró réteget kialakítani, ami viszont belső terünket "fojtja le". A probléma felvetésén túl a lehetséges megoldások ismertetésére nem vállalkozhatunk e cikk keretei közt. Megjegyezzük azonban, hogy a leírtak tükrében a faszerkezetű födémek megfelelő méretezéssel és beépítéssel versenyképesek lehetnek a vasbeton födémekkel, akár két lakószint között, akár zárófödémként. A fafödém alkalmazásának határt szab, hogy rugalmasságát, illetve lehajlását figyelembe véve a járatos (széles körben beszerezhető) gerendaszelvények csak 3-4 m közötti fesztávra alkalmasak, a nagyobb keresztmetszetű gerendák pedig aránytalanul költségesek. Ezt a helyzetet hidalja át képletesen és valóságosan is a mestergerenda. Ez rendkívüli méreteiből adódóan nagyobb fesztávok áthidalására is képes, s házanként csak néhány darab szükséges belőle. Bemutatott épületünk szerkezeti rendszere olyan, hogy födéme előregyártott vasbeton szerkezettel vagy fagerendákkal egyaránt kialakítható. Fafödém esetén a 3,60 m fesztávú rész egyszerűen, a 6 m fesztávú rész pedig a lépcsőt két oldalról körbefogó mestergerendák közbeiktatásával fedhető le. Mivel a 6 m igen nagy fesztáv, a mestergerendák egy-egy oszlopos alátámasztást kaphatnak, például a lépcső fordulójában, illetve a konyha falába beépítve.
A felvetett témákra még visszatérünk
 

RAJZ: BELLA BEA