A családi ház terei, helyiségei

A tájékozottabb lakásépítők, leendő lakástulajdonosok tudják: nem elegendő gyönyörködni a látványtervekben, meg kell ismerni a leendő otthon alaprajzát. Ebből olvashatók ki a térkapcsolatok, s legfőképpen funk-cionalitása, használatának módja és lehetősége. A tervek hihetetlen változatosságot mutatnak, ráadásul úgy tűnik, mintha a féktelen fantázia felülírhatna minden korábban kialakult klasszikus téralakítási vagy esztétikai elvet, könnyen megtévesztve az ezen a területen járatlan leendő építtetőt.

Az a szabály, hogy nincs szabály. Az alkotói fantázia nem tűri a szabályokat, és még az sem jóvátehetetlen baj, ha időnként zsibvásár jellegét ölti egy-egy megvalósult lakberendezési ötlet. Nem vagyunk egyformák. Ha azonban valaki különösebb előképzettség, vagy határozott elképzelés híján tájékozódni szeretne ezen a fronton, nem lesz könnyű dolga. Könnyen elvész a nagy változatosságban, mint valami labirintusban. Pedig a családi házak témaköre nem áttekinthetetlenül bonyolult. Csak külön kell választanunk a józan megfontolást igénylő, komolyabb témákat a teljes szabadsággal kezelhető alkotórészektől, motívumoktól.

Funkcionális megfontolások a téralakításban
Józan megfontolást igénylő, komolyabb téma a ház teherhordó szerkezeti rendszere és a belső tér-elrendezés közötti összhang megteremtése. A lealapozott, illetve megépült teherhordó falakat menet közben átalakítgatni egyrészt kockázatos, másrészt költséges vállalkozás. Ugyanez a helyzet a kéményekkel, lépcsőkkel, majd a továbbiakban a víz- és csatornavezetékkel, hangsúlyozottan új épület megvalósítása során.

A családi házak belső elrendezése sokféle alaprajzi rendszer (képlet, modell) szerint alakulhat. Az egyes rendszerek előnyei, értékei mindig valamilyen nagyságrendhez és/vagy életforma-modellhez kapcsolódnak. E rendszerek funkcionális összefüggéseken alapulnak és feltételezik a különféle helyiségek egymáshoz viszonyított arányosságát. A rendszerek többsége képes az életforma változásait befogadni, amennyiben bizonyos alapterületi tartalékkal rendelkezik, vagyis a ház nem teljesen „testreszabott”. A továbbiakban hét alaprajzi változaton mutatjuk be az adott elrendezés funkcionális jellegzetességeit.

A bejárat
A családi ház főbejárata mindig legyen kellően védett az időjárás
szélsőségeitől, különösen a széltől és a csapadéktól. Emiatt lehetőleg ne kerüljön északi vagy északnyugati homlokzatra. A bejárat csapadék elleni védelmét legalább előtetővel kell biztosítani, de a tornácról, fedett teraszról való megközelítés még előnyösebb.
Terasz, közvetlen kertkapcsolat
A házhoz közvetlenül kapcsolódó teraszoknál gondolni kell a tavaszi és őszi, valamint a kánikulai időszakok eltérő benapozására, fedett terasz esetén a kellő átszellőzésre. Tavasszal és ősszel a nyugati, délnyugati, nyáron a keleti, északkeleti fekvésű terasz a kedvezőbb. A kölcsönös zavarás elkerülése végett nem célszerű a teraszt a szomszédhoz túl közel – például a telekhatártól mért 3,00 m-en belül – elhelyezni. Ha a telek, illetve az oldalkert keskeny, akkor célszerűbb a teraszt az épülettől függetlenül, a hátsókertben kialakítani. A ház melletti teraszok esetében általában nehéz annak eldöntése, hogy az mely helyiségekből legyen közvetlenül megközelíthető. A lakóhelyiségekből közvetlenül a szabadba nyíló ajtók számát egyrészt biztonsági, másrészt hőszigetelési megfontolások korlátozhatják.

Előszoba, szélfogó
A szélfogó egy lég-zsilip, az előszoba több annál: hangsúlyos és kényelmes átmenet a külső és belső tér között. Egyidejűleg legalább három-négy álló ember helyigényét kell biztosítania, továbbá kabátok és utcai cipők megfelelő elhelyezését, tárolását is. Alapterülete legalább 4,0-6,0 m2 legyen. Az előszoba vagy szélfogó csak abban az esetben hagyható el, ha a bejárat jól benapozott, széltől védett helyre került. (L1 jelű alaprajz)

Lépcső, lépcsőház
Két- vagy többszintes családi ház esetében a belső lépcső alaprajzi helyzete jelentősen meghatározza a különböző szintek egymáshoz való viszonyát, használatának módját, lehetőségeit. Az előszobából, a bejárat közvetlen közeléből indított lépcső biztosítja a különböző használati szintek egymástól független használatát. (L2 és L3 jelű alaprajz) Ezzel szemben a nappali térben (L1 jelű alaprajz), vagy a más lakóhelyiségekhez közvetlenül kapcsolódó térben (pl. étkező) elhelyezett lépcső a felső szint(ek) forgalmát csak a földszinti lakóterületen át képes elvezetni. Ez nem feltétlen hátrány, adott esetben lehet hangsúlyos igény is. A lépcső a belső tér kiemelkedően fontos eleme, használati, szerkezeti és esztétikai szempontból egyaránt. A lépcső(ház) komfortjához a kényelmes járhatóság mellett a megfelelő természetes megvilágítás és szellőzés is hozzátartozik. Egy teljes szint (3,00 m) áthidalására szolgáló helytakarékos lépcső területigénye legalább 4,3 m2 (1,90/2,25 m).

Nappali, mint a lakás központi, legnagyobb tere
A nappali tér helyzete, rendeltetése döntően meghatározza az
adott alaprajzi rendszert. A hagyományos elrendezésben az előszobából nyíló nappali a lakás többi helyiségétől elkülönül vagy elkülöníthető. (F2 jelű alaprajz) Más megoldásban a nappali az étkező téren át közelíthető meg. (L2 és L3 jelű alaprajz) Harmadik lehetőség a többcélú, központi elosztó, átközlekedő nappali tér, amelyen át a lakás többi része, helyisége elérhető. (F1, F3, F3 és L1 jelű alaprajz) Az átmenő nappali biztosíthatja az étkezés helyét, emiatt a konyhával közvetlen kapcsolatban legyen. Az átmenő nappalik létjogosultsága egyrészt a közlekedőterületek csökkentésével indokolható, másrészt bizonyos életformáknak kifejezetten megfelel. Ilyen vagy olyan formában, de a nappali mindenképpen a család együttlétének legfontosabb színtere. Alapterülete – ha nincs külön étkezőhelyiség – legalább 28-30 m2 legyen.

Konyha
Családi ház esetében a konyha alapterületén nem szabad takarékoskodni. Ha mindenképpen muszáj, akkor inkább a külön étkezőről célszerű lemondani egy kényelmes étkező-konyha javára. A lakás gépesítése, felszerelésének fejlesztése terén a konyha előkelő helyet foglal el: szüntelenül növekszik az új gépek és edények választéka, amelyeknek még a megunt eszközök kiselejtezésével sem lehet mindig helyet találni. A sok tárolnivaló mellett a hétköznapi étkezésnek is helyet kell biztosítani. Az étkezések többségét célszerűbb a konyhában lebonyolítani, míg a nappali az ünnepi vagy nagyobb létszámú étkezések színtere lehet. Az étkezésnek is helyet biztosító konyha alapterülete legalább 12,00 m2 legyen, de a csak főzésre szolgáló konyha sem lehet kisebb 7,5-9,0 m2-nél.

Kamra
Családi házban alap-követelmény a konyhához kapcsolódó éléskamra, még akkor is, ha esetenként be kell érnünk maradék területen kialakított minimális méretű helyiséggel. Nem árt persze, ha a kamra is tágas, hűvös, jól szellőzik. De itt tisztázni kell, hogy mire van igényünk, hiszen nagyobb mennyiségű élelmiszer feldolgozásához és tárolásához másfajta kamrák és konyhák szükségesek.

WC-mosdó
A ház valamennyi használati szintjén célszerű közvetlen szellőzésű és megvilágítású külön WC-helyiséget kialakítani, és ebben kézmosót is felszerelni. Közvetlen szellőzés hiányában indokolt automatikus vezérlésű gépi szellőztetést biztosítani. Egészségügyi-biztonsági szempontból (rosszullét, ájulás esetére) indokolt a WC-ajtót kifelé nyithatóra szerelni, vagy tolóajtót alkalmazni. Kellő alapterület esetén, jobb lehetőség híján a WC-mosdó helyiségben gáztüzelésű központi fali fűtőkészülék is felszerelhető (pl. L3 jelű alaprajz). A WC-mosdó helyiség alapterülete legalább 1,3-1,4 m2, szélessége legalább 1,00 m legyen.

Fürdőszoba
Az elmúlt évtizedek fejlődését tekintve megállapítható, hogy a fürdőszoba ténylegesen kiemelkedett a „mellékhelyiségek” köréből és jelentősége a fontosabb lakóhelyiségekével vetekszik
. Ez alapterületben, felszereltségben, és a komfort minden vonatkozásában (pl. megvilágítás) jelentkezik. A mosdó és fürdőkád mellett szükséges még egy második mosdó, zuhanyozási lehetőség, bidé- és WC-berendezés felszerelése, beépítése. Javasolt alapterülete legalább 6,5-7,5 m2, szélessége 2,2-2,5 m.

Háztartási helyiség
Kialakulása a konyha és a fürdőszoba „profil-tisztításával” hozható összefüggésbe. Rendeltetése egyrészt a fűtőkészülék és a takarítóeszközök, másrészt a mosás, szárítás és a vasalás helyszükségletének biztosítása. Kapcsolódhat a konyhához vagy a fürdőszobához, esetenként átjárást biztosíthat a konyha és a gépkocsi-tároló között. Javasolt alapterülete legalább 5,0-6,0 m2, szélessége 1,6-1,8 m.

Háló-, vendég- és dolgozószoba
A hálószoba jellemzően a család egy vagy két tagjának állandó használatára, pihenésére, alvására, visszavonulására szolgál. Alapterülete 12,00-18,00 m2 között alakulhat, de lehetőségektől függően lehet nagyobb is. A hálószoba használati értékéhez tartozik az ágyak többféle és célszerű elhelyezésének lehetősége is. A hálószobákban megfelelő méretű szekrényeket kell elhelyezni/beépíteni a lakók személyes ruházata és eszközei nagyobb részének tárolására, figyelembe véve a szobán kívüli tárolási lehetőségeket is. A vendég- és/vagy dolgozószoba – a rendeltetése szerinti használat mellett – lehet az a lakóhelyiség, amely a ház állandó lakói részére tartalékul szolgál rendkívüli helyzetek (betegség, vizsgaidőszak, stb.) esetére is.

Gépkocsitároló
Ma már elég ritka az olyan települési környezet, ahol megengedett a lakóháztól elkülönült melléképület építése. Ebből következően legtöbbször a gépkocsitárolót is a főépület részeként – a helyszíni adottságoktól és lehetőségektől függően –, vagy pincében, vagy földszinti szárny-épületként kell kialakítani. Az is egyre gyakoribb, hogy családonként legalább két kocsi tárolását kell biztosítani. A gk.-tároló földszinti elhelyezésére két lehetőség képezheti megfontolás tárgyát. Legegyszerűbb esetben a kétállásos gk.-tároló a lakóház utcai homlokzata elé kerül, az utcáról közvetlenül az előkerten át történő megközelítéssel (F1-4 és L1-2 jelű alaprajzok). A második esetben a gk.-tároló éppen ellenkezőleg, a lakóház hátsó homlokzatához csatlakozik kereszt-állásban, vagyis a be- és kiállás az oldalkerten át, „Y”-fordulóval lehetséges (L2 és L3 jelű alaprajz).

Az ábrázolt alaprajzok áttekintése
Az F1 jelű földszintes alaprajzi változat olyan esetet mutat, amikor az előszobából a nappali és a konyha közvetlenül megközelíthető, a lakás többi része pedig választhatóan egyiken vagy másikon keresztül. Az átmenő nappali mellett két hálószoba van. A bejárat fedett teraszról nyílik. Az F2 jelű földszintes alaprajzi változatban a lakórész minden helyisége egy előszobából és az arra csatlakozó közlekedőről közvetlenül – a nappalitól függetlenül – elérhető. A bejárat védelmét a homlokzati sík beljebb húzása biztosítja. A WC-mosdó helyiség közvetlenül a bejárat mellett található. A konyha és a gk.-tároló közötti átjárás egy zsilipen át lehetséges. Az F3 jelű földszintes alaprajzi változat előszobájából csak a nappali közelíthető meg, a bejárattól ezen át érhetők el a lakás további részei. Ehhez képest valós alternatíva, hogy a gk.-tárolóból a háztartási helyiségen át megközelíthető a konyha, majd onnan a háló-szakasz folyosója. E változat további sajátossága a szülői hálóból nyíló második, kisebb fürdőszoba. Az F4 jelű földszintes alaprajzi változat az „átmenő nappali”-ra fűzött lakás legtisztább képlete. Az F3-hoz képest a háztartási helyiség a fürdőszoba mellé került, a második fürdőszoba megszűnt, vagyis ez egy viszonylag egyszerű, takarékos megoldás.

Az L1 jelű belső lépcsős alaprajzi változatban a nappali is, a konyha is közvetlenül a szabadból, védett teraszról nyílik. A nappaliból indul a lépcső a felső lakószintre, és innen érhető el a két hálószoba, a fürdőszoba és a mosdó-WC helyiség. A konyhához kapcsolódik a háztartási helyiség és a kamra. Az L2 jelű belső lépcsős alaprajzi változat megvalósult, hagyományos megoldást mutat. A bejárat tornácról nyílik, a belső lépcső az előszobából indul, mellette WC-mosdó helyiség. Az előszoba étkező-térbe nyílik, amelyre kapcsolódik a nappali, a konyha és a háló-szakasz L alakú közlekedője; ennek hátsó ága közvetlen megvilágítású gardrób-folyosó. Szükség esetén a gk.-tároló a hátsó végfalhoz csatlakozhat. Az L3 jelű belső lépcsős alaprajzi változat annak újabb példája, amikor lényegében valamennyi földszinti helyiség egyetlen előtér-közlekedőre kapcsolódik.

Hasonló és mégis más
A bemutatott példákban látszólag több a hasonlatosság, mint a különbség. Valóban, megépülve, nagyságrendjüket, tömeghatásukat tekintve nagyon hasonló házak is lehetnének. Funkciójukat tekintve azonban több fontos részletben eltérnek, ami rövid idejű használat során is nyilvánvalóvá tenné különbségeiket. Célunk ezúttal sem a határozott meggyőzés, hanem ajánlat arra, hogy olvasóink saját szempontjaikat a leírtakkal összevessék, az alaprajzi változatokat aszerint elemezzék, értékeljék.
 

Zsilinszky Gyula