MINIHÁZ
ZSILINSZKY GYULA
Az itt bemutatott kis ház ötlete egy hasonló elrendezésű üdülőben vendégeskedve
fogant. Más természetesen az üdülés, amely átmeneti ideig tart, és más
a hétköznapi élet. Ezt figyelembe véve, az elrendezés jellegét megtartva,
a helyiségek méreteit megnöveltük. A földszinti elrendezés lényege a térben
elkülönülő közlekedőhelyiségek kiiktatása. A lakáson belüli élet természetes
velejárója a helyiségek és a berendezési tárgyak közötti közlekedés, és
ez mindenképpen helyigénnyel jár együtt.
Nem mindegy azonban, hogy ezekből a közlekedőterületekből mennyi a
csak erre szolgáló, térben elkülönített helyiség. Hatvan négyzetméteren
hat, egyenként is használható méretű helyiség csak az ábrázolt módon, vagyis
külön közlekedők nélkül helyezhető egymás mellé célszerűen. Az alapterületek
leszorítása az anyagi lehetőségekből adódó kényszer.
Célunk azonban nem annyira a takarékosság, az önkorlátozás reklámozása,
mint inkább elfogadható megoldások bemutatása az ilyen nagyságrendben érdeklődők
számára. A takarékosság szükségszerűen kompromisszumokkal, bizonyos dolgokról
való lemondással jár. Esetünkben ez rögtön a bejáratnál kezdődik: nincs
külön előszoba, közvetlenül a ház legnagyobb, többcélú helyiségébe, vagyis
a napaliba lépünk be (ennek mindig feltétele a déli tájolás!). Rögtön megjegyezzük,
hogy az előszoba, igény esetén, könnyűszerrel pótolható a nyitott veranda
beépítésével.
A nyitott veranda egyébként azért jelenik meg állandó motívumként kisebb
házainknál -- fából ácsolt vagy téglapilléres formában --, mert egyrészt
célszerű használati, másrészt díszítőelem. E nélkül az egyszerű kis házak
valóban fantáziátlan, szegényes látványt nyújtanának. Hangsúlyozzuk, hogy
a hagyományos módon formált és a főépülettel szerves egységben kialakított
tornácokat, verandákat nem pótolják a szedett-vedett anyagokból barkácsolt,
vasvázas-műanyag tetős teraszlefedések. No, de nézzünk körül beljebb is!
A �mindenes" nappaliból nyílik minden helyiség, innen indul a lépcső is
a tetőtérbe. Pontosabban a 3. jelű WC-helyiség nem a nappaliból, hanem
a fürdőszobából nyílik, ezen át közelíthető meg. Ez is kompromisszum, de
a tapasztalatok szerint vállalható, ha a tetőtérben lévő másik lehetőséget
is figyelembe vesszük. Az adott szerkezeti és méretbeli keretek között,
bizonyos módosítással, megoldható lenne a WC külön kis előtéren át való
megközelítése, a zuhanyozó terhére. A lényeg az, hogy lakóhelyiségből közvetlenül
WC-t nyitni nem szabad akkor sem, ha közvetlen szellőztetési lehetőség
van. A nappali és a konyha közvetlen kapcsolata megszokott dolog, itt legfeljebb
az a kérdés, hogy az ajtóval történő elkülönítést vagy a teljes térbeli
összenyitást választjuk megoldásként. A nappali jellegét, használatát döntően
meghatározó berendezési elemek a lépcső, a sarokpados étkezőhely és a hálószobák
bejáratai között elhelyezett cserépkályha.
Ezeken kívül jut még itt hely polcoknak, szekrényeknek, egy-két fotelnek
vagy hintaszéknek, de hagyományos, terjedelmes kárpitozott ülőgarnitúrának
már nem. Ez is kompromisszum. A földszinti két hálószoba nem nagy, de térarányuk
és ezzel összefüggésben bútorozhatóságuk megfelelő. A tetőtérben további
két szoba alakítható ki, zuhanyozós fürdőszobával.
A helytakarékos (mellékelten ábrázolt) lépcső 15 fellépéssel hidalja át
a legfeljebb 2,85 m-es szintkülönbséget. Egy lépcsőfok magassága így 19
cm, vetületi mélysége (a belépés szélessége) 26 cm. Az ilyen lépcső még
biztonságosan jól járható.
A 45 fokos hajlású nyeregtető vízszintes felfekvése 30 cm-rel magasabb
a felső padlósíknál. Ezeket a szerkesztési elveket (vagy hasonlókat) szinte
minden alkalommal ismertetjük, de nem mindig indokoljuk. Magyarországon
általános igény mutatkozik a minél tágasabb lakóhelyiségek, ezen belül
a minél nagyobb belmagasság iránt. Túl azon, hogy mindenki szeretne �álomházban"
lakni, rossz emlékek vagy tapasztalatok is táplálhatják ezt az igényt.
Viszonylag kevés építtető keresi meg azzal a tervezőt, hogy olyan belmagasságot
tervezzen számára, amilyen a nagyszülei zsúpfedeles falusi házában volt,
de még a Nyugaton tapasztaltakat sem tekintik követendő példának. A kis
belmagasság nálunk azonos értelmű a fülledtséggel, levegőtlenséggel, bezártsággal.
A belső tér komfortjának a belmagasság csak egy összetevője a sok közül.
Lehet egy tér bármilyen tágas és magas, ha fűtése, szellőztetése vagy nyári
hőcsillapítása megoldatlan, avagy megoldhatatlan. Lényeges kérdés, hogy
az adott helyiségben egyidejűleg, illetve huzamosabb ideig hányan tartózkodnak.
Nem elhanyagolható a takarítás vagy a háziállatok bent tartózkodásának
kérdése sem. A helyiségek normális légállapotához a kellő belmagasság mellett
megfelelő szellőztetési lehetőségek és kellő páraátbocsátó képességű falak,
födémek szükségesek.
A lakás helyiségei és alapterülete
|
Földszinti
|
Tetőtér
|
1. Nappali
2. Konyha
3. WC
4. Fürdőszoba
5. Szoba
6. Szoba
Összesen |
24,5 m2
6,8 m2
1,2 m2
4,8 m2
12,3 m2
10,6 m2
60,2 m2
|
l. Előtér
2. Szoba
3. Fürdőszoba
4. Szoba
Összesen |
4,0 m2
13,7 m2
3,1 m2
14,8 m2
35,6 m2
|
Az alapkérdés nyilvánvalóan nem a belmagasság, hanem az, ha a lakás
levegőjében a kelleténél több a nedvesség, a pára. Régen, a talajnedvesség
elleni szigetelés teljes hiányában, a padlókon és a falakon át folyamatos
volt a nedvesség utánpótlása, amit nem lehetett ellensúlyozni sem szellőztetéssel,
sem a térhatároló szerkezetek viszonylag jó páraátbocsátó képességével.
A talajnedvességet ma már a legtöbb helyen sikerül kívül rekeszteni, most
viszont párazáró rétegek beépítésével akadályozzuk meg a lakásban keletkező
nedvesség szabad eltávozását (diffúzióját) a térhatároló szerkezeteken
keresztül. Párazárók a mázas csempe és padlólap, a műanyag festékek, tapéták
és vakolatok, a jól záródó ajtók-ablakok és a jól tömörített beton. Ha
lakásunk levegőjében a kelleténél több a pára, úgy érezzük magunkat, mint
egy gumikabátban, de ezért a kis belmagasság csak részben okolható. Amennyiben
a nedvesség a falakon, a mennyezeten át nem tud eltávozni, két eset lehetséges:
a belső falfelületen vagy a szerkezeten belül csapódik ki. Egyik rosszabb,
mint a másik, következményeik a penészesedés, illetve a szerkezet lassú
tönkremenetele, elvizesedése. Következtetés: a lakás normális légállapota
tekintetében a belmagassággal szemben a térhatároló szerkezetek milyensége
a meghatározó. Különösen kritikus a fűtött és fűtetlen terek közötti (térhatároló)
vasbeton födémek és a hőszigetelt tetők kialakításának kérdése. A dilemma
lényege a következő: ha a szerkezetbe pára kerül, s nem tud szabadon eltávozni
egy közbeiktatott párazáró réteg miatt (például aljzatbeton vagy csapadékvédő
műanyag fólia), akkor ki kell onnan szellőztetni, ami bonyolult, de legalábbis
rendkívüli munkaminőséget feltételező dolog. Ha ellenben azt kívánjuk megakadályozni,
hogy a pára a szerkezetbe jusson, akkor a térhatárolás belső felületén
kell párazáró réteget kialakítani, ami viszont belső terünket "fojtja le".
A probléma felvetésén túl a lehetséges megoldások ismertetésére nem vállalkozhatunk
e cikk keretei közt. Megjegyezzük azonban, hogy a leírtak tükrében a faszerkezetű
födémek megfelelő méretezéssel és beépítéssel versenyképesek lehetnek a
vasbeton födémekkel, akár két lakószint között, akár zárófödémként. A fafödém
alkalmazásának határt szab, hogy rugalmasságát, illetve lehajlását figyelembe
véve a járatos (széles körben beszerezhető) gerendaszelvények csak 3-4
m közötti fesztávra alkalmasak, a nagyobb keresztmetszetű gerendák pedig
aránytalanul költségesek. Ezt a helyzetet hidalja át képletesen és valóságosan
is a mestergerenda. Ez rendkívüli méreteiből adódóan nagyobb fesztávok
áthidalására is képes, s házanként csak néhány darab szükséges belőle.
Bemutatott épületünk szerkezeti rendszere olyan, hogy födéme előregyártott
vasbeton szerkezettel vagy fagerendákkal egyaránt kialakítható. Fafödém
esetén a 3,60 m fesztávú rész egyszerűen, a 6 m fesztávú rész pedig a lépcsőt
két oldalról körbefogó mestergerendák közbeiktatásával fedhető le. Mivel
a 6 m igen nagy fesztáv, a mestergerendák egy-egy oszlopos alátámasztást
kaphatnak, például a lépcső fordulójában, illetve a konyha falába beépítve.
A felvetett témákra még visszatérünk
RAJZ: BELLA BEA
|