|
ZSILINSZKY GYULA Ez a ház más, mint a többi, mint sorozatunk előző házai. Első ránézésre talán az a legfeltűnőbb, hogy nem is emeletes, nem is tetőteres, hanem valahol a kettő között van - ez a metszeten is látható. Ha a valóságban létezik ilyen tömegű, ilyen arányú épület, az legtöbbször nem kellemes látvány, legalábbis hazánkban. Külországban viszont elég gyakori, különösen a napfényes Itáliában. Minálunk az a baj, hogy egyrészt nincs hagyománya az ilyen jellegű háznak, másrészt megvalósult formái a legritkább esetben viselik építész keze nyomát. Bevallom, kicsit tartok attól, hogy a mellékelten bemutatott, tervezett változat sem kelt osztatlan lelkesedést olvasóinkban. A szokatlanság azonban önmagában még nem elég ok arra, hogy a kérdést levegyük a napirendről. Adódhatnak olyan körülmények (és adódnak is), amikor ilyen ház építése indokolt. ![]() De nem vagyunk cinikusak. A települések, utcák rendezettsége sokkal bonyolultabb összefüggéseken alapul annál, hogysem teljesen egyforma tömegű és magasságú házak épüljenek egymás mellé. Egyszer régen, a messzi északon, egy igazán rendezett és civilizált országban láttam egy húszas években épült városnegyed-léptékű családi házas telepet. Jó széles telkeken teljesen egyforma házak sorakoztak egymástól kellő távolságra, ahogy illik. Kerítés, kapu tipp-topp, a fák jócskán megnőttek hatvan-hetven év alatt. Minden rendben, �elvágólag", ahogy katonáéknál szokás. Mondhatom, kissé unalmas volt. Aztán errébb, a tenger-szoroson innen, ugyancsak északi országban, teljesen más volt a kép, sokkal barátságosabb, lazább. A házaknak csak a térfogatuk volt azonos, minden más részletforma egyedi, különböző. (Nem kéne ugyan határon túlra menni ahhoz, hogy hasonló példákat keressünk, ám idegenben könnyebb észrevenni mind a sajátos, mind a tipikus motívumokat.) Most nézzük a házat magát! ![]() ![]() ![]() Nem győzzük eleget hangsúlyozni, ismételni: a főtető és a csatlakozó idomok hajlásának, esésének azonos mértéke alapkövetelmény! A viszonylag alacsony, 35 fok alatti hajlásnak ellenben van egy lényeges következménye: a fedésre cserepet nem lehet alkalmazni, csak műpalát, bitumenes zsindelyt vagy fémlemezt. (25 fokos hajlás alatt műpalát sem lehet használni, de ennél kisebb lejtésnek hagyományos szerkezettel nincs sok értelme.)
Az, hogy a ház alaprajza hosszúkás, adódhat a telken való elhelyezési
lehetőségekből, például meglévő értékes fák kímélése, megtartása céljából,
vagy egyszerűen csak megfelelő méretű oldalkert és terasz kialakítása érdekében.
Mindezt úgy is mondhatjuk, hogy az épület alapformáját a környezetével
való megfelelő kapcsolat (kertkapcsolat) motiválja. A bejárat a hangsúlyos
jelentőségű fedett teraszról nyílik. A tágas előszoba szükségtelenné tesz
külön közlekedőt, minden helyiség innen nyílik. Innen indul az L alakú
lépcső az emeletre, ami lehetővé teszi a két szint egy-mástól viszonylag
független használatát (generációk együttélése). Az étkező, a nappali és
a konyha szokás szerint egy blokkot alkot. A konyha térben elkülönül, az
étkezőhöz tolóajtóval kapcsolódik. A nappali az étkezővel térben szervesen
kapcsolódik, és nem is rekeszthetők el egymástól, mert ez belső arányaik
rovására menne. Így a nappali szükségszerűen fekhelymentes. A vizeshelyiségek,
mint a konyha, a WC-mosdó és a fürdőszoba egymás mellett helyezkednek el,
ami lényegesen egyszerűsíti a víz-csatorna berendezések szerelését és fenntartását.
A gázfűtésű falikazán a kellő méretű WC-mosdóban van. A kamra melletti
kémény hőszigetelt béléscsöves, tehát környezetét nem melegíti. A hálószobához
járható szekrény kapcsolódik, ezzel magyarázható a földszinten a hagyományos,
illetve beépített szekrények hiánya.
RAJZ: BELLA BEA |