ÉPÍTKEZŐKNEK

FÖLDSZINTES HÁZ

Az itt bemutatott helyzet egyszerre sajátos és tipikus. Sajátos az igények és az adottságok egyedisége, tipikus a megoldási lehetőségek miatt. 
A feladat megoldása ezúttal is -- mint általában -- a telekadottságokon múlik elsősorban. A telek felszíne teljesen sík, területe kb. 300 négyszögöl, szélessége és mélysége megfelelő méretű, illetve arányú. Szinte ideális helyzet! Egy szépséghiba van csupán, s ez a 15%-os beépíthetőség: 162 m2 bruttó terület egy családi házhoz nem túlzottan sok, ráadásul a falak ebből legalább 15-20%-ot elfoglalnak. Az építtetők igénye a lakás földszintes elrendezése, mert elegendő tapasztalatot szereztek már meglévő többszintes lakásukban lépcsőjárásból.
Mivel többször nem szeretnének építkezni, ezt a földszintes házat tágasra, kényelmesre tervezik, kerülve a megalkuvások kényszereit. Mindebből következik, hogy a földszint 162 m2-én nem jut hely a ház teljes körű üzemeltetéséhez, kiszolgálásához szükséges valamennyi helyiségnek, így a kétállásos gépkocsitárolónak sem. Más lehetőségek híján ezeket a helyiségeket csak pincében lehet kialakítani. És itt jön egy újabb beépítési feltétel, az ötméteres előkert. A pincében elhelyezett gépkocsitárolóhoz megfelelő lejtésű lehajtót kell kialakítani, ez azonban 5 m-en nem lehetséges. Egy elfogadható, legfeljebb 15%-os lejtőhöz legalább dupla hossz szükséges, de a földszinti padlót még így is 1,20 m-re kellene megemelni a terepfelszínhez képest. Az épület homlokzatát nem lehet az utcától 5 m-nél hátrébb helyezni, ez hatósági követelmény. Nincs más lehetőség, mint az épület egy részének hátrahúzása a lehajtó megfelelő hosszának biztosítása érdekében. 
Lenne még egy lehetőség: a gépkocsitárolónak a lakóháztól független, terepszint alatti kialakítása az oldalkert szélességén belül. Ez nem célszerű megoldás, mivel a házat amúgy is alá kell pincézni, ráadásul a különálló földalatti építmény megközelítése körülményes, rossz idő esetén különösen kényelmetlen. A pincében kell elhelyezni még a háztartási helyiséget és a kazánt, a szaunát a hozzátartozó zuhany-WC-vel együtt, szabadidős helyiséget és további tárolókat. Mindez a gépkocsitárolóval együtt a ház háromnegyed részének alápincézését indokolja. Ez az újabb dilemma! A házak részleges alápincézése tartószerkezeti és nedvesség-szigetelési szempontból vitatható, de semmiképpen sem ideális megoldás. Hogy a pince mérete, kiterjedése anyagi kérdés is, az nem vitás. Amennyiben a pince a ház egészéhez képest kicsi vagy a beépített terület 50%-át nem haladja meg kiterjedése, a részlegesség legalább anyagi szempontokkal indokolható. Egy 75-80%-os alápincézésnél azonban már érdemes alaposabban mérlegelni, hogy nem kifizetődőbb-e a teljes alápincézés? A részleges alápincézés szakszerű kivitelezése ugyanis mindenképpen bonyolultabb, s ezért viszonylag költségesebb, mint a teljes alápincézés. A mérlegelés szempontjai közé tartozik, hogy földszintes ház (kis terhelés), sík terep és kedvező talajviszonyok esetén a részleges alápincézés kockázatai is csökkennek. 
 
A lakás helyiségei és alapterületük
1. Előszoba+lépcső 
2. WC-mosdó 
3. Kamra 
4. Konyha 
5. Nappali+étkező 
6. Előtér+szekrény 
7. Fürdőszoba 
8. Szoba 
9. Szoba 
10. Szoba 
11. Gardrób 
12. Fürdőszoba 
Összesen 
7,0 m2
1,8 m2
1,8 m2
8,2 m2
40,9 m2
7,l m2
3,7 m2
15,0 m2
15,0 m2
22,0 m2
4,7 m2
8,3 m2
135,5 m2

A telekadottságok közül a tájolást, benapozást eddig még nem említettük. A ház utcai homlokzata északi helyzetű, következésképpen a lakószobák többségének a déli fekvésű hátsó kertre célszerű nyílnia. A ház természetes középpontja a nappali, amelybe a bejárattól az előszobán át a legrövidebb úton jutunk el. Az előszobából nyílik egy WC-mosdó helyiség, ezenkívül ide érkezik a belső lépcső a pincéből. A lakás további helyiségei, illetve helyiségcsoportjai a nappalin át érhetők el. Az étkezőhely a nappali bővületeként egyben a konyhához is kapcsolódik a keleti oldalon. Átellenben, a nyugati oldalon van a hálószoba, ebből nyílik a megfelelően tágas fürdőszoba, valamint egy gardrób helyiség. A dél-keleti sarkon kiugró négyzetes alapú épületrész pincéjében kap helyet a gépkocsitároló, míg efölött, a földszinten kap helyet a dolgozószoba és a vendégszoba, kis fürdőszobával és tekintélyes mennyiségű beépített szekrénnyel együtt. A lakás alaprajzi elrendezése a építtetők igényeinek megfelelően sajátos, ugyanakkor tipikus vonatkozásokat is mutat. Így például kisgyermekes családok esetén is gyakran igénylik a szülők, hogy hálószobájuk egyrészt a gyerekek szobáitól távolabb, másrész a fürdőszobával vagy legalább egy zuhany-WC helyiséggel közvetlen kapcsolata legyen. A háziasszonyok gyakori kívánsága, hogy a konyhából az utca felé, illetve a bejáratra kilátás nyíljon. A ház tömege két részből tevődik össze: a téglalap alapú, kontyolt nyeregtetős, valamint ehhez a délkeleti sarkon csatlakozó -- hátrahúzott -- négyzet alapú sátortetős idomból. 
A tetőtér beépítésére belátható idő belül nincs szükség, a tetőformát alapvetően ez a körülmény határozza meg. A megfelelő homlokzati arányok, a kedvező összhatás érdekében a tetősíkok felfekvését  padlásszinthez képest 20-30 cm-rel meg kell emelni. A tető hajlásszöge 40 fok, az ereszkinyúlás 80 cm.

Zsilinszky Gyula
Rajz: Bella Bea