|
NÉGYZETMÉTERES HÁZ Az építkezni szándékozó házaspár elhatározta, hogy új házuk hasznos alapterülete a bűvös 100 m2-en belül marad. Ezt a 100 m2-es földszintes házat két gyerekkel együtt lakják majd. A szűk keresztmetszetet ezúttal az anyagiak jelentik, bár négy személynek 100 m2-en már nem kell összehúzódzkodnia. Az építési telek ezúttal normális méretű, 20 m szélességű, 800 m2 területű. Ráadásul az építési területre kidolgozott hatósági követelmények is kiegyensúlyozottak, reálisak, különösebb gond nélkül teljesíthetők. Korábban gyakran kárhoztattunk haszontalan korlátozó rendelkezéseket, most ellenben idézzük a következő szabályzatot: ![]() -- A telek legnagyobb beépíthetősége (melléképületekkel együtt) 25%. A telken 5 m-es előkert kialakítása kötelező, amelyben épületet, melléképületet elhelyezni nem lehet. Az oldalkert legkisebb szélessége 6 m. -- A főépületek utcai homlokzatmagassága legfeljebb 4,5 m lehet. -- Az épületet legalább 35 fokos, legfeljebb 40 fokos hajlásszögű nyeregtetővel kell lefedni. A tetőgerinc magassága 7-8 m közötti lehet. -- Az udvar felé keresztszárny létesíthető. Az utca felé oromfalat vagy részleges lekontyolást kell alkalmazni. Ha a keresztszárny az utcafronton kerül elhelyezésre, akkor jellegzetesen az utcával párhuzamos tetőgerinc kialakítása célszerű. -- Az egyes telkeken maximum 2 lakásos lakóépületek helyezhetők el. -- A telkeken az O.É.Sz. előírása szerinti melléképületek helyezhetők el, az abban meghatározott módon. A melléképületek homlokzatmagassága nem haladhatja meg a főépületét. Eddig az előírások. Viszonylag egyszerű, tiszta képlet. Akivel másutt hetekig járatja bolondját az építésügyi hatóság, újabb és újabb követelményeket támasztva, az tudja értékelni az egyértelműséget még akkor is, ha egy-két részletet még itt is lehetne tökéletesíteni. Olyan követelményrendszer nincs, amely mindenkinek egyformán megfelel. Ezek a szabályok egyszerű, földszintes jellegű házak építését teszik lehetővé, emeletes, pláne tornyos palotákét nem. Az oldalhatárra való építés 1 m-es csurgótávolság tartásával együtt lehetséges, ami egyben a szennyvízelvezetés legegyszerűbb nyomvonal-vezetését is biztosítja. A csurgótávolság és az oldalkert meghatározott legkisebb mérete együttesen 7 m távolságot garantál a szomszédos épületek között. Mindezeken túl lehetséges a főépülettől különálló melléképület létesítése is. Ez azért méltányos és logikus, mert az oldalhatárra építés egy teljes homlokzaton korlátozza az ablakok nyitását, illetve azok méreteit, és amennyiben a kiszolgáló funkciókat tartalmazó melléképületet is egybe kéne építeni a főépülettel, ez tovább csökkentené a hasznosítható homlokzati felületeket. ![]()
A két gyerekszoba a hátsókert felőli homlokzatara, a szülői háló és
a konyha az utcai homlokzatra nyílik. A szobák méreteinél a szociálpolitikai
támogatás elérésének feltételeit is figyelembe kellett venni. Az alaprajz
két változatban készült, azonos szerkezeti rendszerben, illetve keretek
között. Az A változatban a vizes helyiségek a konyhától a WC-ig egymás
mellett sorakoznak. Ez az elrendezés egyszerűsíti a víz- és csatornavezetékek
szerelését, vonalvezetését. A B változatban a konyha elszakad a vizes csoporttól,
kiemelt helyzetbe, a déli sarokra kerül. Egyidejűleg az előszoba étkező-előtérré
tágul.
Ez a változat is lehetőséget nyújt tágas étkező-konyha kialakítására.
Fontos szempont volt, hogy a konyhából és a nappaliból egyaránt jó kilátás
nyíljon mind az utcára, mind az udvarra. Ami a sarokhelyzetű szobákat és
a konyhát illeti, általában is célszerű minden lehetséges irányba ablakot
nyitni. A több oldalról megvilágított helyiség nem egyszerűen világosabb,
mint az egyoldali megvilágítású társai, hanem a fénybeesés változatossága
folytán változatosabb, élőbb környezetet biztosít használóinak. Az építtetők
többsége az alaprajzi elrendezést és a helyiségek méreteit illetően általában
határozott elképzelésekkel rendelkezik, a ház külső megjelenése, építészeti
formálása tekintetében viszont gyakran bizonytalan, sőt bizalmatlan. Valljuk
be, ez a bizalmatlanság nem teljesen alaptalan. Nemcsak a laikus építtető,
de a jelek szerint számos tervező is belegabalyodik az egymást gyorsan
követő építészeti divat-áramlatokba. A hagyományos formákhoz, eszközökhöz
való ragaszkodás, az egyszerűségre való törekvés bizonyos védelmet nyújt
a súlyos tévedésekkel szemben. A háznak -- egyesek szerint -- mindenekelőtt
házra kell hasonlítania, s ezt leginkább hagyományos formákkal, elemekkel
célszerű elérni. Ilyen meghatározó elemek például a tető, a tornác, a megfelelő
méretű és arányú ajtók, ablakok, ha lehet, zsalu- vagy fatáblákkal színesítve.
Az igazán eredeti tehetségek hajó-, mozdony- vagy autóbusz-formájú házakkal
is képesek maradandó értéket alkotni, de az ilyen házak többnyire költségesebbek
a hagyományosoknál és nem is mindenkinek sikerül.
Zsilinszky Gyula
Rajz: Bella Bea |