ÉPÍTKEZŐKNEK
SE NEM KICSI, 
SE NEM NAGY
ZSILINSZKY GYULA

Ez év elején főként a takarékos, kis házakkal foglalkoztunk, és ez a témakör - a visszajelzések szerint - az építkezést fontolgató olvasóink között megfelelő érdeklődésre talált.
A mostani alkalommal bemutatott házra is nyugodtan mondhatnánk azt, hogy kicsi, mert látványként valóban az, és hogy takarékos, mert helyiségeinek méretei csak kevéssel haladják meg a feltétlenül szükséges minimumot. A lakásépítés számbeli visszaesése mellett nem rajzolódnak ki olyan határozottan a különböző élethelyzetekre választott tipikus megoldások, mint 15-20 évvel korábban, a családiház-építés tetőpontján. A fő kérdés az, hogy a sokszor ismétlődő megoldások sokak számára megfelelőek legyenek, továbbá a térben és időben változó igényeket a folyamatos fejlesztés kövesse.
 

A lakás helyiségei és azok alapterületei 
Földszinti alaprajz 
Tetőtéri alaprajz 
1. Előtér-lépcső 
2. Szoba 
3. Szoba 
4. WC-mosdó 
5, Fürdőszoba 
6. Háztartási h. 
7. Kamra 
8. Konyha 
9. Étkező 
10. Nappali 
Összesen 
8,4 nm
12,3 nm
12,3 nm
1,6 nm
6,2 nm
4,8 nm
3,3 nm
9,0 nm 
12,2 nm
22,1 nm
92,2 nm
1. Előtér 
2. Szoba 
3. WC-mosdó 
4. Fürdőszoba 
5. Tároló 
6. Szoba 
7. Szoba 
Összesen
16,2 nm
17,4 nm
1,5 nm
4,9 nm
1,5 nm
I2,8 nm
19,0 nm
73,3 nm

A történelemből ismert, a régészet által bizonyított általánosság, hogy minden korszakban, adott társadalmi és gazdasági fejlettségi szinten az azonos társadalmi rétegek hasonló nagyságrendű és elrendezésű házakban, lakásokban laktak. A lakhatással összefüggő, általánosan elfogadott szokások és megoldások (folyamatosan fejlődő) összessége a nemzeti kultúra részét képezi, míg ennek hiánya vagy mellőzése érték- és működési zavarokhoz vezet. 

Az eszközök és lehetőségek választéka világszerte egyre növekedett, s mára szinte határtalanná vált. Efölötti örömünket lényegében kétféle körülmény árnyékolhatja be: egyrészt a választék sokak számára elérhetetlen, másrészt, akik számára elérhető, azok nem mindig rendelkeznek a jó választás képességével. A bevált megoldások átvétele, ismételt alkalmazása jórészt előrelátható eredménnyel, míg az útkeresés, kísérletezés mindig kockázattal jár. 
Hát ennek a kockázatvállalásnak az eredményeit láthatjuk kis országunkban lépten-nyomon, eltorzult épületek formájában. Ezért keressük, gyűjtjük azokat az eszközöket, amelyek a józan mértéktartást szolgálják, ami egyáltalán nem zárja ki a fokozatos fejlődés lehetőségét. A most bemutatott ház leginkább közepes vagy átlagos nagyságúnak minősíthető. Abban megállapodhatunk, hogy 100 nm alatti földszinti alapterületű, háromszobás ház a mai Magyarországon nem tekinthető luxusnak, legalábbis a használat, az életvitel szempontjából. Hasonló házakat többfelé láthattunk már, így lapunk hasábjain is. A hasonlóságok a ház tömegalakításában, alaprajzi elrendezésében ismerhetők fel, azonban a valóságban két teljesen egyforma ház nem létezik. A legegyszerűbb négyszögtől eltérő, T alakú alapforma, az egymásba ható nyeregtetős idomok egyformán szolgálják a belső elrendezés, valamint a külső megjelenés árnyaltságát, változatosságát. 
Az ilyen elrendezés, tömegforma egyrészt megnövelt felületekkel fordul az utca felé, másrészt védi, takarja a telek hátsó részét az utca felől. A földszinti alaprajz egy család teljes életvitelét biztosítja, figyelembe véve azt is, hogy a nappali és az étkező egymástól térben elválasztható, mindkettő önmagában is teljes értékű. Ilyen-formán a tetőtér a későbbi bővítés lehetőségét, illetve legalább két nemzedék tartós együttélését teszi lehetővé. Az épület főbejárata az utca felőli tornácról nyílik, így jól megközelíthető és kellően védett is egyben. A tágas előszoba a hálószobák előtereként is szolgál, ami nem egyezik ugyan a klasszikus elvekkel, viszont így elkerülhetők szűkös, zárt közlekedők. Igény esetén az előszoba ajtóval vagy függönnyel osztható a hálórész nagyobb intimitásának megteremtésére. A ház alaprajzi elrendezése észak-déli tengelyű és kisforgalmú utcát feltételez a hálószobák helyzete miatt, amelyek így keleti tájolásúak. A hálószobák ilyen elhelyezését indokolja, hogy a lakóház hátsó homlokzatához csatlakozik a melléképület, ami hagyományosan a teljes körű használathoz nélkülözhetetlen kiszolgáló helyiségeket (nyári konyha, műhely, gépkocsitároló) tartalmazza. 
A nappali-étkező-konyha hármas együttese hagyományos módon kapcsolódik. A védett, részben fedett hátsó terasz a konyhából és az étkezőből is megközelíthető. A "vizes" mellékhelyiségek szokásos módon a maradék helyre, az északi oldalhatárra kerültek. A háztartási helyiség a konyhából nyílik, hálózati gázellátás esetén a kazán is elhelyezhető itt. A takarékosságot célozza a 2,50 m-es belmagasság, ami lehetővé teszi ugyancsak takarékos (15 fellépésű, 19/26 cm fokméretű) belső lépcső alkalmazását. A tető hajlása 50°-os, a talpszelemen felfekvése 25 cm-rel emelkedik a tetőtéri padlószint síkja fölé (a födémkoszorú magasítása révén) egyrészt a kellő belméretek, másrészt a külső arányok biztosítása céljából. A csatlakozó melléképület egyszerűbb és olcsóbb szerkezetekkel építhető, azonban a homlokzati felületek, a tető hajlása és a héjazat anyaga tekintetében a főépülettel azonos módon kell kialakítani, a megfelelő összhatás érdekében.